Jacques-Henri Lartigue, pontosabban Jacques Henri Charles Auguste Lartigue, 1894-ben született fotgráfus, aki mai szemmel is nézve, a fotóművészet egyik legkiemelkedőbb alakja, spontán beállításaival, 'képkivágásaival', degas-i magasságokba emelte a műfajt

Lényeg a lényeg hogy kitörölhetetlen nyomot hagyott a fotóművészetben, de hogyan?

A művész önmagát 'multimédia-autobiográfus'-nak nevezte, művészetének célja a zajló élet dokumentálása, melyhez írásos feljegyzéseket is társított. 

Még az is ismeri aki azt hiszi, hogy nem. Párizs külvárosában külvárosában, igen tehetős család sarjaként, már 7 évesen volt olyan szerencsés, hogy apja gépével fotózhatott, 9 évesen már ő készítette a családi fotókat. Az évek múlásával, családi hátteréből adódóan, folyamatosan a legújabb technikával dolgozhatott, így tökéletesíthette látásmódját és újszerű képalkotási technikáit.

Folyamatos lelkesedése, új, modern témákat biztosított számára - úgy mint a repülés, a tenisz, és az autóversenyek - megörökítve a '20-as évek vibráló világát. Képeit 1917-ben publikálta először, ezután festőiskolába iratkozott, hogy művészi énjét minél jobban kiteljesíthesse.

Még a háború előtt szert tett egy kamerára, mellyel panoráma és térhatású fotókat is tudott készíteni, '19-ben pedig elvette első feleségét. A két háború között inkább a festészetnek élt, bár igen sokat utazott, a kor számos ismert művész alakjával kötött barátságot, például Fellinivel, Truffaut-val, Picasso-val, és Jean Cocteau-val is. Pár évre rá elvált, majd újra házasodott.

'30-ban találkozott egyik leghíresebb modelljével, Renée Perle-lel, ezekben az években több cannes-i kaszinó dekorációját is ő tervezi.

A háború alatt több barátját is elhurcolják, a '40-es éveket követően azonban karrierje elkezd igazán felfelé ívelni - példuel J. F. Kennedy-vel készült képei - ezen kívül állandó látogatójává válik a Cannes-i Filmfesztiváloknak (celeb lesz! :), és elkezd színes fotókat is készíteni, korábbi képeit pedig már Man Ray alkotásaival együtt állítják ki. 

Járt Mexikóban és a kommunista Kubában, ahol fotói nagyrészét megsemmisítik. Átütő sikert azután arat, miután kapcsoatba kerül a MOMA igazgatójával. 

Nemzetközi sikereit követően is előszeretettel vallotta magát amatőrnek. Halála után munkáit a francia  államnak adományozta

Korai fotók:

Gyermekkori önarckép

Automobil, 1912

Bibi, az első feleség

Reneé a múzsa:

A francia riviérán Reneé-vel

Kennedy

Cannes-ban

Florette, 1944

Florette Picasso műtermében

Jean Cocteau és Picasso

Florette

A fotós 1972-ben